Aggyisten! Mi jár a fejemben? Ősz van, nem sokkal halottak napja után mi járhat, mint az elmúlás. Az őszi elmúlás azért más, mint a halál, de …
Egy kis mellékvágány: hajdanán tanultuk, hogy a „tanítás az kétirányú folyamat”, azaz: nem csak a tanár hat a diákra (jobb esetben), de a diák is hat a tanárra (jobb esetben).
Azt hiszem, mindannyian tanultátok a Szeptember végén-t, és valószínű, a tanárotok is kiemelte -Kosztolányival egyetértésben- a magyar irodalom legszebbjeként jegyzett sort:
„Elhull a virág, eliramlik az élet…”
Elmondom én is, már épp nekikezdenék, hogy közösen bontsuk ki ennek a sornak a szépségét, hogy kinek mit mond stb., amikor közbeszól Attila Hajdu : „Szerintem pedig az, hogy: »elváltak egymástól, mint ágtól a levél« ez a legszebb.” Meghökkentem, elgondolkodtam. Hmmm … Jé! tényleg! Ráadásul a János vitéz sora egy adott helyzetet … érzékeltet, és ez a tizenévesek életéhez közelebb is áll, mint a Szeptember végén általános bölcsességet megfogalmazó sora. Arra nem emlékszem, milyen mélységig beszéltük meg ezt az egészet (ha szerencsém van, ők jobban tudják), de az biztos, hogy attól kezdve egy kicsit máshogy „beszélgettünk” a Szeptember végéről. Mindig bejött az „ágtól a levél” hasonlat, és csudajó volt hallani, hogy ők mondták el azt, amit nekem kellett volna…„kinyilatkoztatni”. Nem, nem … egyszerűen csak elmondani.
Azóta … 600 év
telt el, és ha hulló levelet látok, mindig Attila jut eszembe. Ilyenkor aztán az is az eszembe villan, hogy mikor is hal meg a levél?! Az elválás pillanatában vagy akkor már halott?
És ha tudnátok, hányszor próbáltam azt! a pillanatot lefotózni, amikor egy, egyetlen levél hagyja el az ágat, de még nem sikerült.
A földön fekvő, az ágakon heverő, magát megadó levél sok van, de olyan, amelyik EGYEDÜL szállingózik lefelé, nincs.
Ez itt, a képen a szitáló ködben ereszkedett lefelé, épp az orrom előtt, de mire kattintottam, már „elpihent” a köd gyöngyözte bokron.
Igen. A tanítás „bipoláris” folyamat. Hogy még mennyi mindent tanultam, el sem tudom mondani, sőt! talán magam sem tudom.
De az biztos, hogy a hulló levél Attilát idézi és azt az órát.
