Aggyisten! Szóval, az úgy volt, hogy ha egy nap alatt nem tudtak végezni a csépléssel, akkor kint maradt a gép vagy a földön vagy a tanyán. És ha sokat kellett volna gyalogolni, akkor mi is maradtunk. Emlékeim szerint a munkások többnyire hazamentek, mert hát otthon is akadt munkájuk.
Cséplés részletei…Kategória: emlékek
Stylist
Aggyisten! Nem tudom, olvastátok-e az alanti cikket. Én igen. Meglehetősen mellbevágó, engem azért is érintett erősebben, mert a közelmúltban kellett két háztartást-lakást fölszámolnunk. Az egyik egy családi ház, utolsó lakója – ha nem ide születik – ebben a mai világban divatos designer/stylist lehetett volna. Fantasztikus érzéke volt az öltöztetéshez.
Stylist részletei…Felvettek
Aggyisten! Szóval: felvettek előfelvettnek. Akkor erre az évre valami munkát kell keresnem. Azt, hogy egyetemistaként miből élek meg, nem nagyon fontolgattam, hisz kezdetben Anyuéktól, Aputól is jut egy kevéske, ezt tudtam, a többit majd meglátom. De erre a szűk évre? Mit tegyek? Aztán jön az üzenet, hogy versmondói tevékenységem ismerője vár Pécsett. Akkor nyáron az eliszaposodott palkonyai halastavakat mérték fel, ott figuránsoskodtam. „Izgalmas” munka volt a gyakran combtőig érő iszapban dagonyázva szúnyogok közt hordozni a szintezőlécet, megtalálni azt a helyet, ahol megvethetem a lábam, és arra is figyelni, hogy azt a micsodát függőlegesen tartsam.
Felvettek részletei…Rókabéka
Aggyisten! Szóval a négylábúaknál tartottam…
„Rokon vagy nem rokon?! Rókabéka vagy békaróka…”
Azt hiszem, nem is volt gyerekkora annak, aki nem ismeri a Vukot. De ha gyerekkorában nem is, de szülőként, remélem találkozott vele mindenki. De most nem a szőrös, hanem a csupasz négylábúról írok. Ha úgy gondolod, hogy fúúúj, akkor ne is olvass tovább.
Rókabéka részletei…