Aggyisten! Mi jár a fejemben? Ősz van, nem sokkal halottak napja után mi járhat, mint az elmúlás. Az őszi elmúlás azért más, mint a halál, de …
Egy kis mellékvágány: hajdanán tanultuk, hogy a „tanítás az kétirányú folyamat”, azaz: nem csak a tanár hat a diákra (jobb esetben), de a diák is hat a tanárra (jobb esetben).
Ősz van részletei…Aggyisten! Baktatok a Stop Shop felé. és akaratlanul is a járda aszfaltja mellett húzódó kavicsos sávot böngészem. Neem! Nem kell több kavics! Van már otthon épp elég… állok ellen a csábításnak. Mert tényleg van. Van dolomit a Dolomitokból, van egy nagy fehér kőtojás valamelyik tengerpartról, van simogatnivaló, kézbesímuló, van, amelyik önmagában is olyan tekintélyparancsoló, mintha hegycsúcs lenne.
Kavicsos részletei…Aggyisten! Szóval a négylábúaknál tartottam…
„Rokon vagy nem rokon?! Rókabéka vagy békaróka…”
Azt hiszem, nem is volt gyerekkora annak, aki nem ismeri a Vukot. De ha gyerekkorában nem is, de szülőként, remélem találkozott vele mindenki. De most nem a szőrös, hanem a csupasz négylábúról írok. Ha úgy gondolod, hogy fúúúj, akkor ne is olvass tovább.
Rókabéka részletei…Aggyisten! Akkor folytatom. Aki akar, jöjjön velem. Ez itten egy virágpók/karolópók. Csodás teremtés, teremtések! Pontosabban ezek a karolópókok, virágpókok fantasztikus jószágok. Némelyikük olyan, mint a vaníliafagylalt, a másik meg üde zöld, mint a zsenge borsó. Van, amelyiken bordó-piros minták húzódnak, van, amelyik olyan fehér, mint a jázmin vagy a rózsa bimbója. Ne mondjátok, hogy pfúj! Akit erre késztetnének a képek, azok meg abba is hagyhatják az olvasást.
Virágpók részletei…
