Aggyisten! 600 éve, ahogy Anyu elmesélte, amikor jelentkeztek a szülési fájások, a decsi bábaasszony egy szekeret párnázott ki jól megtömött dunyhákkal, és a rázkódástól kímélendő, oda fektette be őt. (Sz. szerint nem nagy sikerrel…) A könnyű járású „hintó” hivatalos úton volt, hisz az aratás-cséplés idején szükség volt rá. Így maradt a szekér, és így szekereztek be a tűző napon Szekszárdra, a kórházba.
600 éve részletei…
Ronda nagy szél
Aggyisten! Ronda nagy szél cibálja, rángatja a fákat. Ez most keleti szél, így nem takarítja az udvart, a süvölvény meggyfát is békén hagyja, de a madarak bizony alaposan megküzdenek vele. Van egy retró villanyoszlopunk a kertben, most fatörzsként szolgál, arra futnak fel, támaszkodnak mindenféle zöldek, és gyönyörű kék fadongók laknak benne. A harkályok meg – amíg megvolt a régi, romlásnak induló szomorúfűz –, ezt is szorgalmasan végigvizsgálták. A teteje pedig remek kilátó a madaraknak. Megfigyelőpont. Most csak kitartó manőverezéssel tudnak landolni, és ha nem csukják össze a szárnyaikat, bizony fölborítja őket a szél.
Ronda nagy szél részletei…
Kalinka
Aggyisten! Sok minden jár az ember fejében, az biztos…Néha csak úgy bambul, bámul maga elé, és maga sem tudja, valójában miket gondol, néha meg mint a szikrák, pattognak a gondolatai. De van, hogy képek villannak be, azonosítatlanok vagy hangulatok, amelyekről már nem is tudja, honnan bukkantak elő. Most tudom. Juli oldalán találtam egy videót, az orosz Kalinka együttes gyerekei táncolják – mi mást – a Kalinkát. És megint mellbe vágott a gyerekkorom. Így visszagondolva talán a leginkább meghatározó élményem a lelkesedés volt. Mindenért mindig lelkesedtem. Ebben alapvetően Anyu volt a „bűnös”, mert vele fedeztem fel, ő fedeztette fel velem, velünk a világot. Hogy rácsodálkozhattam mindenre, az „miatta” van. Persze tudom, hogy a gyerekek alapvetően arra születnek, hogy lelkesek legyenek, hogy fölfedezzenek.
Kalinka részletei…
Margó Irodalmi Fesztivál
Aggyisten! A tegnapi Margó Irodalmi Fesztiválon Tompa Andrea mutatta be új könyvét, a Hazát. Ahogy egy emberi élet, ez a könyv is sok mindenről „szól”, nem csak a haza és az otthon kapcsán beszél „valakiről”. Beszél… rólunk. Mert hát a mese az mindig rólunk, olvasókról szól. Legalábbis én így hiszem, vallom. Magát a könyvet még nem olvashattam, még egy hónapot várni kell a megjelenésére.
Margó Irodalmi Fesztivál részletei…